Az utóbbi időben egyre több a kutatás az emberi agy kapacitásával kapcsolatban. Rájöttek, és már bizonyítják is, hogy az emberi gondolatok alkotják a világot. Tehát ha valamire folyamatosan gondol valaki, az tényekké alakul át. Így mindenki maga alakítja ki a saját életkörülményeit, vannak, akik tudatosan (körülbelül a föld lakosságának 3%-a) a többi pedig tudattalanul. Illetve van még egy átmeneti csoport, aki sejti, hogy van valami összefüggés, de vagy nincs elég bátorsága szembenézni a tényekkel, hogy akár ő is képes lehet irányítani a saját világát, vagy annyira meg van elégedve a körülményeivel, hogy nem szakít rá időt nagyobb eredmény reményében.
Napjainkban az egyik legcsodálatraméltóbb példa az Arab Emírségek esete. Negyven évvel ezelőtt kezdődött az egész. Akkoriban sátrakban és viskókban laktak az ország lakói, és napirenden volt a törzsek közötti viszálykodás, fegyveres összetűzés, bosszúállás. Akkor még kilenc törzs tartozott egy kalap alá, amiből későbbiekben kettő kivált és maradtak heten. Ekkor a hét törzsfőnök közül a leggazdagabb elkezdett gondolkodni a népe jövőjén, és arra a következtetésre jutott, hogy ha úgy folytatják életvitelüket, hogy a kőolajból származó bevételt fegyverekre és viszálykodásra költik, miután kifogy a kőolaj, igen rossz sorsra fognak jutni az utódok, mivel országukban csak sivatag van, egyetlen kincs a kőolajuk. Rájött, hogy változtatni kell az eddigi életmódjukon.
A gondolkodása meghozta az eredményt, amit megosztott a másik törzsek vezetőivel. A tárgyalások következtében egyetértettek és békét kötöttek a törzsek és elkezdtek a jövőjükön dolgozni. Az eddig egymás megtorlására fordított energiájukat a jövőjük jobbá tételére fordították. Őket nem érdekelte, hogy az országban nem nőnek fák vagy fű, az sem, hogy nagyon szűkös az édesvízkészletük, hogy viszonylag kevés tengerpartjuk van, hogy nincsenek hófödte hegyeik, sem az előítéletek az arabokkal szemben. Volt egy nagyszerű elképzelés, egy remek ötletsor, és elkezdték tervezni azt az országot, amit szerettek volna maguk körül. Az egyik legnehezebb dolguk a lakosság mentalitásának megváltoztatása volt. Leginkább ezért tartott tovább, mert akinek a vérében van a bosszú, azt már nem nagyon lehet kinevelni.
"Minden teljesítmény, minden munkával megszerzett gazdagság kezdete egy GONDOLAT volt". Napoleon Hill
Dolgoztak keményen. Eltelt negyven év, és most szét lehet nézni abban az országban. Nincs bűnözés, hatalmas pálmafák alatt fű, amit importált édesvízzel öntöznek, pálmafa alakú félsziget építve, hogy minél több turistának legyen hely, a sivatagban hó és fedett sípálya van a változatosság érdekében. Nem beszélve a hatalmas luxusszállodákról és óriási szórakozóhelyekről. Most már a turizmusból is akkora bevételük van, mint a kőolajból. Már nem érdekli őket, mikor fogy ki a kőolaj. A világ turizmusparadicsomává nőtte ki magát az az ország.
„Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni.” Walt Disney
Apropó bátorság: azt nevezik bátor embernek, aki szembenéz saját félelmeivel.
Az araboknak volt bátorságuk, és hatalmas változáson mentek át. Aztán minden eszköz, ami ezen a földön van, mind emberek alkották. Elképzelték, gondolkodtak rajta, majd nekifogtak és megvalósították. A képességek mindenkiben benne vannak, csak egy döntést kell hozni, hogy kiaknázza képességeit. Nekünk nem kell feltalálni a spanyolviaszt, csupán használni mindazt, ami a rendelkezésünkre áll. Mindenkinek megközelítőleg ugyanannyi agysejtje van. A tudósok bebizonyították, hogy az átlagember az agyának kevesebb, mint 10%-át használja. Egyetlen dolgunk van, hogy még néhány százaléknak feladatot adjunk. Mindenkinek a saját személyes ügye, hogy mit tesz, azonban tehetne ennél sokkal többet. Ez már a választáson múlik.
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése