A választás

Kaptam olyan személyes visszajelzéseket, hogy meg akarok változtatni embereket, nos én nem akarok. A blog egyik célja, hogy segítsen azoknak, akik változni szeretnének, a másik, hogy megkérdőjelezze a régi beidegződött szokásmintákat. Sokan ragaszkodnak a hagyományokhoz. Néprajzi szempontból nagyon értékesek, azonban el kell választani a néprajzot a viselkedésmódtól. Nagyon fejlődő világban élünk és csak az tud hosszú távon fennmaradni, aki képes lépést tartani a fejlődéssel. Szívesen megnézném, hogy mit tenne manapság egy 100 évvel ezelőtt élt ember, hogyan boldogulna a mostani civilizációban. És mégis sokan ragaszkodnak azokhoz a több évtizedes beidegződésekhez, programokhoz, amit az elődjeinktől kaptunk.
A változás elején vagyunk még, olyankor, amikor még be lehet pótolni a kisebb lemaradásokat. Ehhez azonban nyitott kell lenni, különben társadalmunk lemaradó rétegét fogjuk képviselni. Ez a változás is egy választás.

Van a világban több 100 azonos keresztnevű ember. Ezekből az egyik te vagy, a másik esetleg egy ismerős stb. Kicsi a valószínűsége annak, hogy két azonos nevű ember egyszerre ugyanazt teszi. Mindenik a saját elképzelései szerint választ egy lehetőséget, legyen szó ételformáról, iskoláról, jövedelemről, párról, barátról, autóról, élményről, stb. Az szerint választ, hogy mit talál a legmegfelelőbbnek. Vagyis a személyiségképünknek megfelelően választunk. Ez a személyiségkép egy program, ami fut az agyunkban. Ezt a programot életünk első felében szüleink és/illetve közvetlen környezetünk írták a neveléssel, majd mi tovább írjuk életünk végéig. Azonban 18 éves korunktól kezdve a szülői szigorúságtól függően jogunk van választani. Ha neked az a fontos, hogy megfelelj szüleid elvárásainak akkor nincs értelme tovább olvasnod. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik többet szeretnének elérni az életben, mint a jelenlegi kilátásaik ígérnek.

Nagyon korán megtanítanak a szüleink/nevelőink, hogy válasszunk két tárgy között. Aztán megtanultuk azt is, hogyan válasszunk két esemény között, kevesebbnek sikerül már választani két viselkedésforma között, mert ez már egy nevelőtől tudattalanul kapott program. Sokáig nekem sem tűnt fel, hogy egy adott szituációban viselkedhetnék másképp is. Szerencsére az élet az egyik legjobb tanító annak, aki hajlandó tanulni. Még serdülőkorban megkezdjük a párválasztást, családi állapotunk megválasztását. Majd szakmaválasztást, esetleg továbbtanulás és munkahelyválasztás. Itt azonban sokan befejezik a választást és a továbbiakban sodródnak az életben.

A választási lehetőségek nem állnak itt meg. Például az ember azt is megválasztja, hogy boldogan, vagy boldogtalanul fogja leélni az életét, ez azonban nem tudatos választás. A beidegződött programjainktól függ. Ugyan ez a helyzet a gazdagsággal is, aztán a társadalomban betöltött szereppel is, ide sorolható a szerencse, a siker, az elért eredmények és szinte minden, ami nem történik meg egy ember élete során, mint tapasztalat.

A személyiség fejlettségétől függ, hogy ki milyen szintekig megy el a választásban.
Vegyünk példának 100 János nevű embert (elnézést, ha valakit így hívnak):
- az első Jánosunk szegény falusi környezetből jön, mondjuk csak négy osztálya van és megelégszik a pásztorsággal.
- a második egy kicsit igényesebb kijár nyolc osztályt és kovácsinasnak, majd kovácsnak áll
- a harmadik ismét igényesebb, szakiskolát végez és kőművesnek áll
- a negyedik líceumot végez és elárusítónak áll
- az ötödik már tisztviselő, értékesítő, tanár, középvezető, és így tovább a magasabb szintekig: cégtulajdonos, orvos, kutató, politikai pártelnök, színészek, milliomos, milliárdos. Ők mind választottak, a programjaiknak megfelelően. És miért nem te vagy az, aki egy magasabb funkciót tölt be, aki jobb életkörülmények között él?
Tudom én, mit gondolsz, azt hogy mindenki nem olyan okos, hogy bármit megtanuljon.
Azt kell mondjam igazad van. Egy tényt ne felejtsünk el: az átlagember az agyképességeinek kevesebb, mint 10%-át használja. A kutatók már bebizonyították, hogy minden embernek van egy különleges adottsága, csupán fel kellene fedeznie a magában rejlő kincseket. Akik magas beosztásokat, színvonalasabb életkörülményeket élnek, azok vették a fáradságot és felfedezték kiváló adottságukat. Választottak és változtattak.

Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com