Elmúltak a karácsonyi ünnepek, a fény újjászületésének az ünnepe, és közeledik az év vége. Ilyenkor visszatekint az ember az elmúlt évre, felidézi sikereit, kielemzi kudarcai okát, tanulságokat von le, és új célokat tűz ki, irányt választ, esetleg elgondolkozik és igyekszik megfogalmazni küldetését.
Ez így van nálam is. Az éves mérleg után visszatekintek az elmúlt 4 évre is, hiszen 2007 februárjában hoztam egy döntés, mivel abszolút nem voltam megelégedve addigi életemmel és elkezdtem változtatni addigi magatartásomon és szokásaimon, utóbbiakból újakat vettem fel: el kezdtem könyveket olvasni, dokumentum filmeket nézni, és non-formális oktatásokon részt venni. Mindezt előre csak hobbi szinten, egy-egy keveset mindenikből.
Elég volt az a néhány morzsa is, hogy el kezdjenek megváltozni körülöttem a dolgok. Amikor először láttam a titkok 2007 június 2… sose felejtem, most is könny fut össze a szemeimbe, kiráz a hideg és borsódzik a hátam… akkor én újjá születtem. Egy nagyon mély érzelmi válság után voltam. A film felvillantotta a kiutat. Akkor én megesküdtem, hogy addig abba nem hagyom a kutatás, olvasást és tanulást, amíg meg nem értem a titok miben létét, hisz néhány technika azonnali alkalmazásával olyan eredmény értem el egy akkori próbatételen, hogy kiverte a hitetlenségem minden biztosítékát.
És elindult a lavina... hirtelen hatalmas tudásvágyra ébredtem és elkezdem fókuszáltan időt szakítani önfejlesztésre a fent említett új szokásokkal. A 4 év alatt a 101 elolvasott könyvből csupán 7 regény, a többi olyan könyv, ami segített megérteni a világunk működését, a titok miben létét, viselkedéstan, spiritualitás stb.; a dokumentum filmek által lépést tartottam a tudományos kutatásokkal és felfedezésekkel.
Most már ott tartok, hogy felismerem az összefüggéseket az anyagi helyzet és gondolkodás között, átlátom a média szerepét a társadalomban, felismerem mitől boldogtalanok az emberek miután létrehoztak fiatalkori álmukat (család, vagyon, státus), megértettem, hogy a kiválóság mindenkiben benne van, csak nagyon kevesen ismerik fel, így aztán aki felismeri, az kiválik a többségből. Így aztán világunkról mondjon ki mit akar, én hatalmas lehetőségeket látok magam előtt. :)
Ezt nem azért írtam, hogy kérkedjek neked, egyszerűen csak gondolkozz el azon, hogyha ugyanúgy élsz mint eddig, akkor mi fog megváltozni az életedben? Én változtattam és változtak a kilátásaim is. Így aztán itt is igaz, hogy a világban egyetlen állandó van: A VÁLTOZÁS! No ehhez mit szólsz? TE mit hiszel?
ÜDV: Laci
bojtelaszlo@gmail.com
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: céltudatos. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: céltudatos. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. december 30., csütörtök
2010. február 16., kedd
Önfejlesztő & értékelő
Egy éven keresztül nem írtam ide, így épp ideje... :)
Anno ez a blog egy tréning hatására készült, és fő cél volt vele egy üzleti weboldal támogatása. A megjelenő bejegyzések pedig tükrözték, hogy mi foglalkoztat engem a legjobban. Voltak pozitív és negatív visszajelzések, de egy idő után ráuntam a bejegyzések írására, bár hasznos volt abból a szempontból, hogy megtanultam figyelni a helyesírásomra... Persze az írást nem hagytam abba -ahogy az olvasást sem -, csupán füzetbe írtam.
Az olvasásnak köszönhetően fantasztikus felismerések és megértések történtek velem az életemmel és a világgal kapcsolatosan, és már jó-néhány korábbi bejegyzésemmel én magam sem értek egyet, ez volt a fő oka, hogy nem folytattam a bejegyzések írását, bár voltak ismerőseim, akik kérték a folytatást.
Visszagondolva és újraolvasva egy két bejegyzést elképesztőnek találom, hogy mennyire megváltozott két és fél év alatt a gondolkodásmódom és hozzáállásom az élet számos területéhez, és minél többet olvasok különböző területekről annál inkább felismerem, hogy az 'Össztudásból' milyen kevésnek vagyok a tudatában... Itt megjegyezem, hogy olvasmányaim kevesebb, mint tíz százalékát teszik ki regények, többségében személyiségfejlesztő irodalmat olvasok külföldi íróktól.
Az utóbbi év fejleményeiből két dolgot emelek ki, amelyek nagy hatással voltak rám: nyáron a huszonnyolcadik szülinapom után történt az a felismerés, hogy miért születtem erre a világra és miért ilyennek. Ezek következtében napokig körbekacagtam a fejem... már azt gondolták megbolondultam, olyan nagy hatással volt rám a felismerés, és mérhetetlen boldogság öntött el, aki személyesen ismer az talán még jobban ráérez ennek a súlyára és miértjére.
A másik felismerés egy randi következményeként született meg bennem. Már három éve hallottam több embertől, különböző kontextusban a dologról, hogy az emberek találkozáskor tükrözik egymást, de igazából a történtek után értettem meg a dolog lényegét. S bár a lánnyal félreértettem/elsiettem a dolgot, ezúton is hálásan köszönöm neki ezt a hatalmas tapasztalatot/felismerést.
Ezeken kívül számos dolgot megfigyeltem magammal és a világgal kapcsolatban, aminek következtében már több alkalommal harmonizálni tudtam lényem és elmém rezgésvilágát :) ettől aztán pörgök ezerrel. Már rég meghoztam a döntést, hogy addig folytatom, amíg a harmonizált állapotot érzem magamban minden percen, megteremtvén ezzel a bőséget az életemben. Korlátlan mennyiségű információ áll rendelkezésemre, és már tudom, hogy csak rajtam múlik. És ha a tanítvány kész, megjelenik a tanító is. Ezt egyre gyakrabban tapasztalom :)
Még egy érdekesség az IGAZSÁGról :) ez a legutóbbi felismerés ami komolyan lázba hoz, a vicces az, hogy néhány nappal később egy kedves ismerősöm meghívott egy dogmatikai előadásra. Az előadó a Pápa egy féléve közzétett írását fejtette ki és kommentálta szintén az igazságról. Az érdekes az, hogy a Pápa is azt állítja, hogy nincs abszolút igazság, képesek az emberek egy azon dolgokról másféle igazságot megtapasztalni/megalkotni. Ezt támasztja alá a tudomány is. És hatalmas megerősítés volt számomra, hogy az igazságot illetően 'egyetértünk' a Pápával :D
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
Anno ez a blog egy tréning hatására készült, és fő cél volt vele egy üzleti weboldal támogatása. A megjelenő bejegyzések pedig tükrözték, hogy mi foglalkoztat engem a legjobban. Voltak pozitív és negatív visszajelzések, de egy idő után ráuntam a bejegyzések írására, bár hasznos volt abból a szempontból, hogy megtanultam figyelni a helyesírásomra... Persze az írást nem hagytam abba -ahogy az olvasást sem -, csupán füzetbe írtam.
Az olvasásnak köszönhetően fantasztikus felismerések és megértések történtek velem az életemmel és a világgal kapcsolatosan, és már jó-néhány korábbi bejegyzésemmel én magam sem értek egyet, ez volt a fő oka, hogy nem folytattam a bejegyzések írását, bár voltak ismerőseim, akik kérték a folytatást.
Visszagondolva és újraolvasva egy két bejegyzést elképesztőnek találom, hogy mennyire megváltozott két és fél év alatt a gondolkodásmódom és hozzáállásom az élet számos területéhez, és minél többet olvasok különböző területekről annál inkább felismerem, hogy az 'Össztudásból' milyen kevésnek vagyok a tudatában... Itt megjegyezem, hogy olvasmányaim kevesebb, mint tíz százalékát teszik ki regények, többségében személyiségfejlesztő irodalmat olvasok külföldi íróktól.
Az utóbbi év fejleményeiből két dolgot emelek ki, amelyek nagy hatással voltak rám: nyáron a huszonnyolcadik szülinapom után történt az a felismerés, hogy miért születtem erre a világra és miért ilyennek. Ezek következtében napokig körbekacagtam a fejem... már azt gondolták megbolondultam, olyan nagy hatással volt rám a felismerés, és mérhetetlen boldogság öntött el, aki személyesen ismer az talán még jobban ráérez ennek a súlyára és miértjére.
A másik felismerés egy randi következményeként született meg bennem. Már három éve hallottam több embertől, különböző kontextusban a dologról, hogy az emberek találkozáskor tükrözik egymást, de igazából a történtek után értettem meg a dolog lényegét. S bár a lánnyal félreértettem/elsiettem a dolgot, ezúton is hálásan köszönöm neki ezt a hatalmas tapasztalatot/felismerést.
Ezeken kívül számos dolgot megfigyeltem magammal és a világgal kapcsolatban, aminek következtében már több alkalommal harmonizálni tudtam lényem és elmém rezgésvilágát :) ettől aztán pörgök ezerrel. Már rég meghoztam a döntést, hogy addig folytatom, amíg a harmonizált állapotot érzem magamban minden percen, megteremtvén ezzel a bőséget az életemben. Korlátlan mennyiségű információ áll rendelkezésemre, és már tudom, hogy csak rajtam múlik. És ha a tanítvány kész, megjelenik a tanító is. Ezt egyre gyakrabban tapasztalom :)
Még egy érdekesség az IGAZSÁGról :) ez a legutóbbi felismerés ami komolyan lázba hoz, a vicces az, hogy néhány nappal később egy kedves ismerősöm meghívott egy dogmatikai előadásra. Az előadó a Pápa egy féléve közzétett írását fejtette ki és kommentálta szintén az igazságról. Az érdekes az, hogy a Pápa is azt állítja, hogy nincs abszolút igazság, képesek az emberek egy azon dolgokról másféle igazságot megtapasztalni/megalkotni. Ezt támasztja alá a tudomány is. És hatalmas megerősítés volt számomra, hogy az igazságot illetően 'egyetértünk' a Pápával :D
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
2009. június 9., kedd
2008. január 31., csütörtök
A választás
Kaptam olyan személyes visszajelzéseket, hogy meg akarok változtatni embereket, nos én nem akarok. A blog egyik célja, hogy segítsen azoknak, akik változni szeretnének, a másik, hogy megkérdőjelezze a régi beidegződött szokásmintákat. Sokan ragaszkodnak a hagyományokhoz. Néprajzi szempontból nagyon értékesek, azonban el kell választani a néprajzot a viselkedésmódtól. Nagyon fejlődő világban élünk és csak az tud hosszú távon fennmaradni, aki képes lépést tartani a fejlődéssel. Szívesen megnézném, hogy mit tenne manapság egy 100 évvel ezelőtt élt ember, hogyan boldogulna a mostani civilizációban. És mégis sokan ragaszkodnak azokhoz a több évtizedes beidegződésekhez, programokhoz, amit az elődjeinktől kaptunk.
A változás elején vagyunk még, olyankor, amikor még be lehet pótolni a kisebb lemaradásokat. Ehhez azonban nyitott kell lenni, különben társadalmunk lemaradó rétegét fogjuk képviselni. Ez a változás is egy választás.
Van a világban több 100 azonos keresztnevű ember. Ezekből az egyik te vagy, a másik esetleg egy ismerős stb. Kicsi a valószínűsége annak, hogy két azonos nevű ember egyszerre ugyanazt teszi. Mindenik a saját elképzelései szerint választ egy lehetőséget, legyen szó ételformáról, iskoláról, jövedelemről, párról, barátról, autóról, élményről, stb. Az szerint választ, hogy mit talál a legmegfelelőbbnek. Vagyis a személyiségképünknek megfelelően választunk. Ez a személyiségkép egy program, ami fut az agyunkban. Ezt a programot életünk első felében szüleink és/illetve közvetlen környezetünk írták a neveléssel, majd mi tovább írjuk életünk végéig. Azonban 18 éves korunktól kezdve a szülői szigorúságtól függően jogunk van választani. Ha neked az a fontos, hogy megfelelj szüleid elvárásainak akkor nincs értelme tovább olvasnod. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik többet szeretnének elérni az életben, mint a jelenlegi kilátásaik ígérnek.
Nagyon korán megtanítanak a szüleink/nevelőink, hogy válasszunk két tárgy között. Aztán megtanultuk azt is, hogyan válasszunk két esemény között, kevesebbnek sikerül már választani két viselkedésforma között, mert ez már egy nevelőtől tudattalanul kapott program. Sokáig nekem sem tűnt fel, hogy egy adott szituációban viselkedhetnék másképp is. Szerencsére az élet az egyik legjobb tanító annak, aki hajlandó tanulni. Még serdülőkorban megkezdjük a párválasztást, családi állapotunk megválasztását. Majd szakmaválasztást, esetleg továbbtanulás és munkahelyválasztás. Itt azonban sokan befejezik a választást és a továbbiakban sodródnak az életben.
A választási lehetőségek nem állnak itt meg. Például az ember azt is megválasztja, hogy boldogan, vagy boldogtalanul fogja leélni az életét, ez azonban nem tudatos választás. A beidegződött programjainktól függ. Ugyan ez a helyzet a gazdagsággal is, aztán a társadalomban betöltött szereppel is, ide sorolható a szerencse, a siker, az elért eredmények és szinte minden, ami nem történik meg egy ember élete során, mint tapasztalat.
A személyiség fejlettségétől függ, hogy ki milyen szintekig megy el a választásban.
Vegyünk példának 100 János nevű embert (elnézést, ha valakit így hívnak):
- az első Jánosunk szegény falusi környezetből jön, mondjuk csak négy osztálya van és megelégszik a pásztorsággal.
- a második egy kicsit igényesebb kijár nyolc osztályt és kovácsinasnak, majd kovácsnak áll
- a harmadik ismét igényesebb, szakiskolát végez és kőművesnek áll
- a negyedik líceumot végez és elárusítónak áll
- az ötödik már tisztviselő, értékesítő, tanár, középvezető, és így tovább a magasabb szintekig: cégtulajdonos, orvos, kutató, politikai pártelnök, színészek, milliomos, milliárdos. Ők mind választottak, a programjaiknak megfelelően. És miért nem te vagy az, aki egy magasabb funkciót tölt be, aki jobb életkörülmények között él?
Tudom én, mit gondolsz, azt hogy mindenki nem olyan okos, hogy bármit megtanuljon.
Azt kell mondjam igazad van. Egy tényt ne felejtsünk el: az átlagember az agyképességeinek kevesebb, mint 10%-át használja. A kutatók már bebizonyították, hogy minden embernek van egy különleges adottsága, csupán fel kellene fedeznie a magában rejlő kincseket. Akik magas beosztásokat, színvonalasabb életkörülményeket élnek, azok vették a fáradságot és felfedezték kiváló adottságukat. Választottak és változtattak.
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
A változás elején vagyunk még, olyankor, amikor még be lehet pótolni a kisebb lemaradásokat. Ehhez azonban nyitott kell lenni, különben társadalmunk lemaradó rétegét fogjuk képviselni. Ez a változás is egy választás.
Van a világban több 100 azonos keresztnevű ember. Ezekből az egyik te vagy, a másik esetleg egy ismerős stb. Kicsi a valószínűsége annak, hogy két azonos nevű ember egyszerre ugyanazt teszi. Mindenik a saját elképzelései szerint választ egy lehetőséget, legyen szó ételformáról, iskoláról, jövedelemről, párról, barátról, autóról, élményről, stb. Az szerint választ, hogy mit talál a legmegfelelőbbnek. Vagyis a személyiségképünknek megfelelően választunk. Ez a személyiségkép egy program, ami fut az agyunkban. Ezt a programot életünk első felében szüleink és/illetve közvetlen környezetünk írták a neveléssel, majd mi tovább írjuk életünk végéig. Azonban 18 éves korunktól kezdve a szülői szigorúságtól függően jogunk van választani. Ha neked az a fontos, hogy megfelelj szüleid elvárásainak akkor nincs értelme tovább olvasnod. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik többet szeretnének elérni az életben, mint a jelenlegi kilátásaik ígérnek.
Nagyon korán megtanítanak a szüleink/nevelőink, hogy válasszunk két tárgy között. Aztán megtanultuk azt is, hogyan válasszunk két esemény között, kevesebbnek sikerül már választani két viselkedésforma között, mert ez már egy nevelőtől tudattalanul kapott program. Sokáig nekem sem tűnt fel, hogy egy adott szituációban viselkedhetnék másképp is. Szerencsére az élet az egyik legjobb tanító annak, aki hajlandó tanulni. Még serdülőkorban megkezdjük a párválasztást, családi állapotunk megválasztását. Majd szakmaválasztást, esetleg továbbtanulás és munkahelyválasztás. Itt azonban sokan befejezik a választást és a továbbiakban sodródnak az életben.
A választási lehetőségek nem állnak itt meg. Például az ember azt is megválasztja, hogy boldogan, vagy boldogtalanul fogja leélni az életét, ez azonban nem tudatos választás. A beidegződött programjainktól függ. Ugyan ez a helyzet a gazdagsággal is, aztán a társadalomban betöltött szereppel is, ide sorolható a szerencse, a siker, az elért eredmények és szinte minden, ami nem történik meg egy ember élete során, mint tapasztalat.
A személyiség fejlettségétől függ, hogy ki milyen szintekig megy el a választásban.
Vegyünk példának 100 János nevű embert (elnézést, ha valakit így hívnak):
- az első Jánosunk szegény falusi környezetből jön, mondjuk csak négy osztálya van és megelégszik a pásztorsággal.
- a második egy kicsit igényesebb kijár nyolc osztályt és kovácsinasnak, majd kovácsnak áll
- a harmadik ismét igényesebb, szakiskolát végez és kőművesnek áll
- a negyedik líceumot végez és elárusítónak áll
- az ötödik már tisztviselő, értékesítő, tanár, középvezető, és így tovább a magasabb szintekig: cégtulajdonos, orvos, kutató, politikai pártelnök, színészek, milliomos, milliárdos. Ők mind választottak, a programjaiknak megfelelően. És miért nem te vagy az, aki egy magasabb funkciót tölt be, aki jobb életkörülmények között él?
Tudom én, mit gondolsz, azt hogy mindenki nem olyan okos, hogy bármit megtanuljon.
Azt kell mondjam igazad van. Egy tényt ne felejtsünk el: az átlagember az agyképességeinek kevesebb, mint 10%-át használja. A kutatók már bebizonyították, hogy minden embernek van egy különleges adottsága, csupán fel kellene fedeznie a magában rejlő kincseket. Akik magas beosztásokat, színvonalasabb életkörülményeket élnek, azok vették a fáradságot és felfedezték kiváló adottságukat. Választottak és változtattak.
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
2008. január 6., vasárnap
Képek rólam :)
Megfertőzött néhány jóember és elkeztem én is élni.
Ébren szép az élet, s úgy élni, hogy mindig szívesen emlékezz vissza.
Ez még a kezdet :))
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
Ébren szép az élet, s úgy élni, hogy mindig szívesen emlékezz vissza.
Ez még a kezdet :))
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
2008. január 3., csütörtök
Biztonság és szabadság
Napjainkban sokan a biztonságot választják a szabadság helyett, holott valamikor őseink a vérüket adták a szabadságért, és ezért a földért.
Mindenki egy biztos munkáról álmodik, ami valóban nem más mint rabság. Az alkalmazottak rabjuk a főnöküknek, az mások álmaiért dolgoznak naponta több órát, sokszor a betevő falatért.
Legközelebb ha mész az utcán, figyeld meg a környezetedben lévő embereket és gyerekeket. Ritka az a felnőtt akit mosolyogni látnál, és nézd meg a gyerekeket: többségük nevet, boldogok. Miért? Miért nem lehet boldog egy felnőtt?
Elmondom: valószínűleg azért, mert úgy érzik nem ők irányítják az életüket, hanem csak megtörténnek velük a dolgok, sodródnak az életben, nem érzik, hogy ők irányítják az életüket és ez elbizonytalanítja és szomorúvá teszi őket. A rohanás a megélhetésért és a biztonságért elszívja minden energiájukat.
Van egy néhány ember, aki szabad, aki a saját álmaiért dolgozik, és a gyerekek, akik még gondtalanok, boldogok, mindig nevetnek, bizonyos értelemben függetlenek.
Ezek után jogos a kérdés: el lehet érni a függetlenséget és boldogságot?
A válaszom igen lehetséges. A lehetőségek világában élünk, azonban ennek az eléréséhez az emberiségnek változnia kell elsősorban beállítottságban, hozzáállásban, hitben, hogy ő is elérheti mindazt.
Minden embert úgy képzelek el, mint egy profi számítógépet (a legjobb számítógépet, amit még fel sem találtak). Aztán minden számítógépen más program fut. A csavargók és kitaszítottak gépén csak DOS van, az átlag embereknek WINDOWS 95, míg a gazdagoknak minimum XP. Ezeket a programokat a szüleink és a környezetünk, valamint azok a személyek írták, akiket szerettünk, és ez így megy évezredek óta. Még ezzel sem volna baj, csak akinek Dos van az egyáltalán nem frissít, Akinek Windows 95 van, azok úgy 5 évente frissítenek egy minimálisat, az XP tulajdonosok pedig legalább kéthavonta. Sokan elcsodálkoznak mások sikerén és szerencséjén, mások irigylik és vannak akik elkezdenek azon gondolkozni, hogy ha neki jár nekem miért nem? Az nem számít, hogy a szüleink kinek milyen "programot" írtak nekünk. Ha egy ember ráébred, hogy rossz a program, képes azt felülírni. És elkezdenek frissíteni. Erre a leghatásosabb módszer az olvasás. Elsősorban sikeres emberek által írt személyiségfejlesztő könyvekre gondolok (Brian Tracy, Dale Carnegie, Napoleon Hill, Robert T. Kiyosaki, Donald Trump, Keith Ellis, John Maxwell, stb). Te hová tartozol?
A STAMFORD egyetemen bebizonyították, hogy a föld lakosságának körülbelül a 80%-a az agy kapacitásának kevesebb mint 10%-át használja. Az emberek nagy többsége úgy hal meg, hogy valódi képességeiről nem is tud.
Az agy egyik fontos tulajdonsága a vonzás: vagyis amire a legtöbbet gondolunk, az megvalósul. És ez tény. A bibi csak az, hogy a legtöbb ember újra és újra arra gondol, amit nem akar. Ezzel nem eltávolítja a vészt, hanem bevonzza az életébe. Hihetelennek hangzik? Tapasztalatból írom, hónapokon keresztül én is ezt tettem. Csak néha figyelj tudatosan arra, hogy mi jár a fejedben.
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
Mindenki egy biztos munkáról álmodik, ami valóban nem más mint rabság. Az alkalmazottak rabjuk a főnöküknek, az mások álmaiért dolgoznak naponta több órát, sokszor a betevő falatért.
Legközelebb ha mész az utcán, figyeld meg a környezetedben lévő embereket és gyerekeket. Ritka az a felnőtt akit mosolyogni látnál, és nézd meg a gyerekeket: többségük nevet, boldogok. Miért? Miért nem lehet boldog egy felnőtt?
Elmondom: valószínűleg azért, mert úgy érzik nem ők irányítják az életüket, hanem csak megtörténnek velük a dolgok, sodródnak az életben, nem érzik, hogy ők irányítják az életüket és ez elbizonytalanítja és szomorúvá teszi őket. A rohanás a megélhetésért és a biztonságért elszívja minden energiájukat.
Van egy néhány ember, aki szabad, aki a saját álmaiért dolgozik, és a gyerekek, akik még gondtalanok, boldogok, mindig nevetnek, bizonyos értelemben függetlenek.
Ezek után jogos a kérdés: el lehet érni a függetlenséget és boldogságot?
A válaszom igen lehetséges. A lehetőségek világában élünk, azonban ennek az eléréséhez az emberiségnek változnia kell elsősorban beállítottságban, hozzáállásban, hitben, hogy ő is elérheti mindazt.
Minden embert úgy képzelek el, mint egy profi számítógépet (a legjobb számítógépet, amit még fel sem találtak). Aztán minden számítógépen más program fut. A csavargók és kitaszítottak gépén csak DOS van, az átlag embereknek WINDOWS 95, míg a gazdagoknak minimum XP. Ezeket a programokat a szüleink és a környezetünk, valamint azok a személyek írták, akiket szerettünk, és ez így megy évezredek óta. Még ezzel sem volna baj, csak akinek Dos van az egyáltalán nem frissít, Akinek Windows 95 van, azok úgy 5 évente frissítenek egy minimálisat, az XP tulajdonosok pedig legalább kéthavonta. Sokan elcsodálkoznak mások sikerén és szerencséjén, mások irigylik és vannak akik elkezdenek azon gondolkozni, hogy ha neki jár nekem miért nem? Az nem számít, hogy a szüleink kinek milyen "programot" írtak nekünk. Ha egy ember ráébred, hogy rossz a program, képes azt felülírni. És elkezdenek frissíteni. Erre a leghatásosabb módszer az olvasás. Elsősorban sikeres emberek által írt személyiségfejlesztő könyvekre gondolok (Brian Tracy, Dale Carnegie, Napoleon Hill, Robert T. Kiyosaki, Donald Trump, Keith Ellis, John Maxwell, stb). Te hová tartozol?
A STAMFORD egyetemen bebizonyították, hogy a föld lakosságának körülbelül a 80%-a az agy kapacitásának kevesebb mint 10%-át használja. Az emberek nagy többsége úgy hal meg, hogy valódi képességeiről nem is tud.
Az agy egyik fontos tulajdonsága a vonzás: vagyis amire a legtöbbet gondolunk, az megvalósul. És ez tény. A bibi csak az, hogy a legtöbb ember újra és újra arra gondol, amit nem akar. Ezzel nem eltávolítja a vészt, hanem bevonzza az életébe. Hihetelennek hangzik? Tapasztalatból írom, hónapokon keresztül én is ezt tettem. Csak néha figyelj tudatosan arra, hogy mi jár a fejedben.
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
2007. december 27., csütörtök
Karácsonykor Domokoson
A szeretet ünnepén éppen nosztalgiáztam egy keveset. Idén 19.éve egyedül játszom az angyalosdit. Mégis boldog vagyok, mert azon kevés évek egyike amikor kiválóan érzem magam. Ilyenkor, ha egy napra is, összegül a család. Nálunk ez nemcsak a szeretet ünnepe, hanem édesapám név és születésnapja is ekkor van, valamint bátyám név napja. Ilyenkor gyakran vannak névnap köszöntő vendégeink is.
Minden előző évre jut valami érdekes. A tavaly nem volt hó, azelőtt másnál töltöttem a szentestét, egy másik alkalommal szenteste autót halásztunk a patakból. Kedvenc otthoni időtöltésem az olvasás. Nem szeretek akármit olvasni, csak kimondottan személyiség fejlesztő könyveket, mert építik a szellemem, és mindig plusz energiát adnak. Szeretem az otthoni csendet is amiben sokszor elgondolkodok életem céljáról, és arról amit meg szeretnék valósítani.
Amit nem szeretek az itthoni télben az a nagy hidegek és a ködös napok sokasága. Az idén ez volt a szélsőséges időjárás eredménye.
ddle"/>
A képek egy kiránduláson készültek a legközelebbi erdőben.
Szokásos téli emlékek közé tartozik a szánkázás, a szilveszterezés, amit még mostanig a faluban tartottunk baráti társaságba.Idén sem volt nagy különbség. Két helyen szilvesztereztem. Mindkettő nagyon jó volt. Nekem a szilveszter és amúgy a bulik sem az italról szólnak már. Régebben sokkal többet fogyasztottam mint mostanság. Erre már nincs szükségen, nélküle is jól érzem magam :)
Visit www.hostdrjack.com
CLICK HERE!
Minden előző évre jut valami érdekes. A tavaly nem volt hó, azelőtt másnál töltöttem a szentestét, egy másik alkalommal szenteste autót halásztunk a patakból. Kedvenc otthoni időtöltésem az olvasás. Nem szeretek akármit olvasni, csak kimondottan személyiség fejlesztő könyveket, mert építik a szellemem, és mindig plusz energiát adnak. Szeretem az otthoni csendet is amiben sokszor elgondolkodok életem céljáról, és arról amit meg szeretnék valósítani.
Amit nem szeretek az itthoni télben az a nagy hidegek és a ködös napok sokasága. Az idén ez volt a szélsőséges időjárás eredménye.
ddle"/>
A képek egy kiránduláson készültek a legközelebbi erdőben.
Szokásos téli emlékek közé tartozik a szánkázás, a szilveszterezés, amit még mostanig a faluban tartottunk baráti társaságba.Idén sem volt nagy különbség. Két helyen szilvesztereztem. Mindkettő nagyon jó volt. Nekem a szilveszter és amúgy a bulik sem az italról szólnak már. Régebben sokkal többet fogyasztottam mint mostanság. Erre már nincs szükségen, nélküle is jól érzem magam :)
Visit www.hostdrjack.com
CLICK HERE!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)