Gyakran találkozok olyanokkal akik a gazdagság ellen vannak. Időmbe telt mire megértettem, hogy egyesek szemébe miért olyan rossz dolog a sok pénz. Ezalatt több siker történetről szóló könyvet kiolvastam és megértettem, hogy ez összefüggésben van a pénzügyi műveltséggel és a neveléssel. Az a tény, hogy nem jut bármire pénz, számukra a valóság és a többit valótlannak, lehetetlennek tartják. Azért találkoztam ezekkel az emberekkel mert ilyenből van a legtöbb, és az ismerőseim nagy többsége is ebbe a csoportba tartozik, akik pénzért dolgoznak, és számukra az a normális, ha X időt dolgoznak Y összegért. Az ilyen embereknek a biztonság a fontos.
Ha előttük gazdagságról beszélünk, az első ember aki eszükbe jut az a főnökük. Az eddigi írásaimban nem a cégtulajdonosokra gondoltam, akik az embereket a maguk módján kihasználják, panaszkodnak, hogy rosszul megy a cég, miközben munkájuk után egyre gazdagabb. Sajnos kelet Európa ilyenekkel van tele.
Van azonban egy jó hírem. Létezik igazságos gazdagság is. Már több olyan emberrel találkoztam aki nem hagyományos vállalkozás útján jutott legális és nagy vagyonhoz.
Ezek az emberek nem nagyképűek, nem parancsolnak, sosem morcosak, nem is kiabálnak, és nem kapzsik. Ők szerények, alázatosak és segítőkészek, mindig vidámak és remek társaságok. Még itt kelet Európában kevesen vannak, de a jelek arra utalnak, hogy egyre többen lesznek. Olyan életet élnek, ami sokak számára csábító, főleg azért, mert könnyebben elérhető az a gazdagság, mint létrehozni egy milliókat termelő birodalmat, másrészt a magatartásuk és stílusuk sok kitörni szándékozónak csábító lehet.
Hallani olyanokat is, hogy "engem a pénz nem érdekel!". Ilyenkor mindig mosolygok, és megkérdem hogy miért jár munkába?
A pénz egy olyan eszköz manapság, amivel nem csak a családot lehet eltartani, hanem még nagyon sok mindenre használható. Multifunkciónális. Tetszik nem tetszik, egyre többen hagynak fel a régi identitással és a gazdagság útjára térnek, mert olyan világot élünk ahol pénz nélkül nagyon nehéz. Hiába mondja bárki, hogy pénz helyett adok neked sok szeretetet, mert ezzel már nagyon kevesen érik be, és főleg nem a gyerekek. A reklám szakemberek nagyon rafináltak, olyan értelemben, hogy azt a közeget veszik célba aki a legjobban manipulálható: a gyerekek. A felnőtt már tud parancsolni valamennyire magának, viszont a gyerek nem lát a reklám mögé, hanem ő is akar egy olyat, és mindenféle játékokat kérnek maguknak, akkor is ha már kiállítást lehetne nyitni a sok régi játékból. És ugye a szülő a gyerekéért mindent megtesz, akkor is, ha az nem válik a hasznára. Aztán az idő múlásával nő a gyerek és egyre nagyobb és drágább játék kell. És itt jön be az előző cikk, ha folyton "nem"-et hall, az a valóságukká válik és elhiszik. Ezért tiltakoznak egyesek a pénz ellen.
Egy másik tényező, amiért sokan a gazdagságot választják egy idő után az a szabadság. Elődjeink az életüket adták értük. Csak az rendelkezik korlátlan szabadidővel aki saját magának dolgozik és van elég pénze ahhoz, hogy ne kelljen mindennap érte dolgozni. Az a szabad ember, aki szükség esetén akár több hónapig is el tudja halasztani a dolgát, anélkül hogy ezt a költségvetése megérezné. Bár lehet, hogy a pénz hordoz magában felelősséget, sokan azonban inkább vállalják a többlettel a "megküzdést" mint a kevesebbel. Nem az nehéz, hogy mit csináljak plusz 1000 euróval, hanem hogy még kellene 1000 euró és honnan vegyem elő.
Egy harmadik tényező, amiért a gazdagságot választják az a sikeresség, bár nem mindig nevezhető sikeresnek a gazdag (pl. Thomas Edison esete, bár gazdag volt mégis az egyik legsikertelenebb feltaláló, mert számos kísérlete nem hozta meg az eredményt, de ő nem adta fel, és ezért van villanykörte, gumiabroncs az autókon, stb.) mégis, ha valakinek sok pénze van sikeresnek érzi magát, megnő az önbizalma, stb.
Egy negyedik tényező a boldogság. Régi mondás: a pénz nem boldogít. Tény hogy sok gazdag ember nem boldogabb, mint egy szegény, az is tény hogy a válások körül belül a 20%-ka manapság a pénz miatt van. Nem beszélve azokról akik az utcán tartják a markukat, mert még betevőre sem jut. A mai világban megközelítőleg ugyanannyi boldogtalanságot okoz a pénz hiánya, mint amennyi boldogságot.
"Csak azt adhatjuk, amink van. Aki boldogtalan, nem adhat boldogságot,
aki sikertelen, nem segíthet másokat sikerre. Első kötelességünk:
önmagunkon segíteni, hogy ne legyünk másoknak teher. Először tanulni,
aztán tanítani! Először teremteni, aztán adni! Ez az élet vastörvénye."
Herbert N. Casson
Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com
3 megjegyzés:
hahaha
nemcsak az jellemző Európára, hogy az emberek "X időt dolgoznak Y összegért", hanem az, hogy az olyan emberek beszélnek legtöbbet a pénzről, akik írni sem tudnak helyesen (lásd magadat), ergo megkérdőjelzhető az intelligenciaszintjük. Lehet, hogy sok a pénzed, és van neked valamid, amit pénzügyi intelligenciának nevezel, de ennek semmi köze ahhoz az általános értelemben vett intelligenciához, ami egy embert értékessé tehet, és amit, szerintem, te egyáltalán nem ismersz. Szerintem az inteligencia ott kezdődik, hogy az ember megtanul írni.
Azt sem értem, miért ír egy ember blogot, ha csak a pénzről beszél benne. Ugyan már. A pénzt mindenki ismeri.
Először is köszönöm hozzászólásod.
Sajnálom, hogy nem személyesen ismersz, így csak a blog alapján vélekedhetsz. Az a tény, hogy a legtöbb bejegyzésem a pénzhez kötődik, nem véletlen. Először azért, mert pénzel dolgozom a legtöbbet, aztán "küldetése" van ennek a blognak.
Ami az írást illeti, én megtanultam a székely nyelvjárásban fogalmazva írni, tudom vannak hibáim. Jézus mondta: az dobja rá az első követ, aki maga sem bűnös (a házasságtörő asszony esete).
Az is tény, hogy a pénzt mindenki ismeri, sajnos olyan világban vagyunk, hogy nem elég ismerni.
-Mit ér egy autó ismerete, ha nem tudod korlátlanul használni?
-Mit ér több száz könyv ismerete, ha nem tudod otthonodban a könyvespolcról levenni?
-Mit ér a szabadság ismerete, ha nem tudsz korlátlanul az időd fölött rendelkezni?
-Mit ér a boldogság és a szeretet ismerete, ha nem érünk rá ember társainkkal megosztani?
Napjainkban a legtöbben egy életen át dolgoznak a család megélhetéséért. Nekem a matematika tanárnőm mondása jut eszembe: "Miért csináljuk egyszerűen, ha bonyolultan is lehet?" Sajnos nagyon sokan észre se veszik, hogy van könnyebb út, és végiggürcölik az életet.
Megjegyzés küldése