Az oktatás

Kisiskolás korom óta sose szerettem tanulni. Sose láttam be, mi szüksége van annak, amit tanítanak az iskolában. Egészen mai napig vívódtam magamban, hogy miért érzek így az oktatás iránt. Most már tudom, hogy hasznos a deriválás, hogy kell a nyelv- és nyelvtan ismeret. A biológiát, a történelmet, a kémiát, a földrajzot mindig szerettem, de csak alap fokon. Mélyebben nem tudtak megérinteni. Egy tantárgy sem tudott igazából megérinteni, pedig már 19 éve nyomom a tanintézmények padjait.

Kicsi korom óta sikerről, boldogságról és sok pénzről álmodom. Ezt sehol nem tanították. És bárkivel szóba hoztam a múltban lehetetlennek tartotta ezt a hármat egy helyen, és ez még több kérdést tett fel bennem.
Nem adtam fel, tovább kerestem, hol tudatosan, hol tudattalanul ennek a lehetőségét. Ha annyi értelmes és hasznos dolgot feltaláltak már, miért pont ez nem lehetséges. Aztán találkoztam a személyiségfejlesztő-irodalommal, szinte eszem a könyveket, és bármilyen zsúfolt napom van, ha egy keveset is, de olvasok a témában. Épp a ma reggeli olvasmányom ezt az eddigi zűrzavart kitisztította. A könyvet egy önerőből meggazdagodott ember írta, akinek az édesapja egyetemi tanár volt, és a fogadott apja egy vállalkozó. A két apa két külön dolgot tanított az írónak kis srác kora óta. Ő Robert Kiyosaki, és a könyveiben épp arra tanít, hogyan lehet a Sikert, a Boldogságot és a Gazdagságot egyszerre elérni, természetesen becsületes úton. Tehát lehetséges. Bárki elérheti, csupán hajlandó kell legyen változni. A képesség mindenkiben benne van. A részletekért olvasd el 'A Szerencse választáson múlik' és a 'Biztonság és szabadság' cikkeim.

Azt sajnálom, hogy az iskolában ilyen fontos dolgokat nem tanítanak, pedig sokkal egyszerűbb, mint bármelyik tantárgy. Így elsőre bonyolultnak tűnhet annak, aki nem jártas a témában. Csak azután tisztult ki nekem is, miután elolvastam néhány e témába vágó könyvet, és beszélgettem olyan emberekkel, akik mindezt már elérték. Az nem tetszik nekem még az egyetemi oktatásban (és itt a szaktantárgyakra gondolok), hogy a tanárok amit tanítanak, azt többségben könyvekből tudják, és kevés a tapasztalat, vagyis tudásuk elméleti, nem gyakorlati.

A gazdag emberek nem lesznek tanárok, pedig mindenkinek szüksége van pénzügyi intelligenciára és hitelességre, mert ezek a gazdagság mozgató rugói. A siker pedig a személyiségfejlesztés eredménye. Hitet és önbizalmat kell építeni, pozitívvá kell válni. Lehet könyvekből is tanulni, viszont tapasztalat teszi mesterré az embert. Ami a boldogságot illeti, az egy kicsit bonyolultabb, mert oda kell személyiségfejlődés, semleges vagy pozitív környezet, és egy valamilyen jövedelmi háttér. A boldogság másik feltétele, hogy TE irányítsd a saját életed, és ne csak történjenek veled a dolgok, ehhez azonban célok és álmok kellenek.

Félreértés ne essék, nem az oktatás és a tanári kar ellen vagyok. Szükség van a gyerekeket alap ismeretekhez juttatni. Mai napig tisztelem néhány tanáromat, akik nem csak a tananyagot nyomták, hanem emberként is kezeltek.
Miért van az, hogy a felhőtlenül boldog kisgyerek bekerül az iskolapadba, végig megy a rendszeren és szakiskola vagy érettségi után önbizalomhiányosak, és már sokkal kevesebbet nevetnek, már nem olyan boldogok? Tény, hogy nem csak az iskolán múlik mindez, hanem a szülőkön, a környezeten is.

Ha megkérdezünk egy 18-20 éves fiatalt, hogy "Mit szeretne az életben elérni?", a legtöbb válasz, hogy boldog legyen, sikeres legyen, vehessen egy lakást, egy autót, mehessen nyaralni, stb. Kevésnek van egy konkrét célja.

Ezeket miért nem tanítják?
Fejlődik a világ, új kihívásokkal szembesül a mai nap embere. Ehhez nagy segítség lenne, ha a jövő generációit megtanítanák célkitűzésre és pénzügyi intelligenciára.

Ez az én személyes véleményem.


Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com

Képek rólam :)

Megfertőzött néhány jóember és elkeztem én is élni.




Ébren szép az élet, s úgy élni, hogy mindig szívesen emlékezz vissza.
Ez még a kezdet :))

Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com

Biztonság és szabadság

Napjainkban sokan a biztonságot választják a szabadság helyett, holott valamikor őseink a vérüket adták a szabadságért, és ezért a földért.
Mindenki egy biztos munkáról álmodik, ami valóban nem más mint rabság. Az alkalmazottak rabjuk a főnöküknek, az mások álmaiért dolgoznak naponta több órát, sokszor a betevő falatért.
Legközelebb ha mész az utcán, figyeld meg a környezetedben lévő embereket és gyerekeket. Ritka az a felnőtt akit mosolyogni látnál, és nézd meg a gyerekeket: többségük nevet, boldogok. Miért? Miért nem lehet boldog egy felnőtt?
Elmondom: valószínűleg azért, mert úgy érzik nem ők irányítják az életüket, hanem csak megtörténnek velük a dolgok, sodródnak az életben, nem érzik, hogy ők irányítják az életüket és ez elbizonytalanítja és szomorúvá teszi őket. A rohanás a megélhetésért és a biztonságért elszívja minden energiájukat.

Van egy néhány ember, aki szabad, aki a saját álmaiért dolgozik, és a gyerekek, akik még gondtalanok, boldogok, mindig nevetnek, bizonyos értelemben függetlenek.
Ezek után jogos a kérdés: el lehet érni a függetlenséget és boldogságot?
A válaszom igen lehetséges. A lehetőségek világában élünk, azonban ennek az eléréséhez az emberiségnek változnia kell elsősorban beállítottságban, hozzáállásban, hitben, hogy ő is elérheti mindazt.

Minden embert úgy képzelek el, mint egy profi számítógépet (a legjobb számítógépet, amit még fel sem találtak). Aztán minden számítógépen más program fut. A csavargók és kitaszítottak gépén csak DOS van, az átlag embereknek WINDOWS 95, míg a gazdagoknak minimum XP. Ezeket a programokat a szüleink és a környezetünk, valamint azok a személyek írták, akiket szerettünk, és ez így megy évezredek óta. Még ezzel sem volna baj, csak akinek Dos van az egyáltalán nem frissít, Akinek Windows 95 van, azok úgy 5 évente frissítenek egy minimálisat, az XP tulajdonosok pedig legalább kéthavonta. Sokan elcsodálkoznak mások sikerén és szerencséjén, mások irigylik és vannak akik elkezdenek azon gondolkozni, hogy ha neki jár nekem miért nem? Az nem számít, hogy a szüleink kinek milyen "programot" írtak nekünk. Ha egy ember ráébred, hogy rossz a program, képes azt felülírni. És elkezdenek frissíteni. Erre a leghatásosabb módszer az olvasás. Elsősorban sikeres emberek által írt személyiségfejlesztő könyvekre gondolok (Brian Tracy, Dale Carnegie, Napoleon Hill, Robert T. Kiyosaki, Donald Trump, Keith Ellis, John Maxwell, stb). Te hová tartozol?

A STAMFORD egyetemen bebizonyították, hogy a föld lakosságának körülbelül a 80%-a az agy kapacitásának kevesebb mint 10%-át használja. Az emberek nagy többsége úgy hal meg, hogy valódi képességeiről nem is tud.
Az agy egyik fontos tulajdonsága a vonzás: vagyis amire a legtöbbet gondolunk, az megvalósul. És ez tény. A bibi csak az, hogy a legtöbb ember újra és újra arra gondol, amit nem akar. Ezzel nem eltávolítja a vészt, hanem bevonzza az életébe. Hihetelennek hangzik? Tapasztalatból írom, hónapokon keresztül én is ezt tettem. Csak néha figyelj tudatosan arra, hogy mi jár a fejedben.

Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com

Karácsonykor Domokoson

A szeretet ünnepén éppen nosztalgiáztam egy keveset. Idén 19.éve egyedül játszom az angyalosdit. Mégis boldog vagyok, mert azon kevés évek egyike amikor kiválóan érzem magam. Ilyenkor, ha egy napra is, összegül a család. Nálunk ez nemcsak a szeretet ünnepe, hanem édesapám név és születésnapja is ekkor van, valamint bátyám név napja. Ilyenkor gyakran vannak névnap köszöntő vendégeink is.

Minden előző évre jut valami érdekes. A tavaly nem volt hó, azelőtt másnál töltöttem a szentestét, egy másik alkalommal szenteste autót halásztunk a patakból. Kedvenc otthoni időtöltésem az olvasás. Nem szeretek akármit olvasni, csak kimondottan személyiség fejlesztő könyveket, mert építik a szellemem, és mindig plusz energiát adnak. Szeretem az otthoni csendet is amiben sokszor elgondolkodok életem céljáról, és arról amit meg szeretnék valósítani.

Amit nem szeretek az itthoni télben az a nagy hidegek és a ködös napok sokasága. Az idén ez volt a szélsőséges időjárás eredménye.

ddle"/>


A képek egy kiránduláson készültek a legközelebbi erdőben.

Szokásos téli emlékek közé tartozik a szánkázás, a szilveszterezés, amit még mostanig a faluban tartottunk baráti társaságba.Idén sem volt nagy különbség. Két helyen szilvesztereztem. Mindkettő nagyon jó volt. Nekem a szilveszter és amúgy a bulik sem az italról szólnak már. Régebben sokkal többet fogyasztottam mint mostanság. Erre már nincs szükségen, nélküle is jól érzem magam :)


Visit www.hostdrjack.com

CLICK HERE!

A "Szerencse" a választáson múlik

Megfigyeltem egy érdekes dolgot környezetemben élő embereknél. Azt látom, hogy azok a emberkék a környezetemből, akik pozitívan állnak hozzá a dolgokhoz, és pozitív elvárásokkal élnek, sokkal sikeresebbek és boldogabbak másoknál. Nekik mindig minden talál és tényleg úgy tűnik, hogy szerencsések.

Megfigyeltem azt is hogy, akik negatívan gondolkodnak, panaszkodnak, gyakran morcosak, azokat kerüli a szerencse.
Olvastam és most már tapasztalom is, hogy a gondolataink és érzéseink választás kérdése. Az ember képes megválasztani, mit gondol és mit érez. Egy kis bökkenő, hogy az emberek megszokásból cselekednek, tehát új szokásokat kell felvenni. Akik céltudatosan élnek, akiknek van jövőképük és hitük, azoknak boldog és sikeres életük van.

Ezek után én is elkezdtem pozitív orientált lenni. Az addigi rossz gondolatokat jó gondolatokra cserélni, és bár nem sok kilátásom volt, amint megváltozott belső világom, azonnal kezdett megváltozni külső világom is. Beszélhetünk a szerencséről is, de ezt pozitív elvárások előzik meg és sok önbizalom és hit. Szerintem nincs ilyen, hogy szerencsés ember. Bárki lehet az, ugyanis ha elvárásaink sikerorientáltak, szerencsések vagyunk, ha pedig félelem orientáltak vagyunk kudarc terem mindenütt, szerencsétlenek vagyunk.

Bár sokan nem hiszik el, a világot mégis a gondolatok irányítják. EINSTEIN mondta: "A képzeleterő minden. Általa mutatkozik meg a jövő."
Egy amerikai kutatásban kimutatták, hogy az átlag ember úgy hal meg, hogy szellemi képességeinek kevesebb mint 10%-át használja, és kb. 2% képességről van tudomása. Ez engem sokkolt, és azon kezdtem el gondolkodni, hogyan tudnák én többet használni. Több könyvet olvastam a témába. A legtöbb a cél kitűzést és leírást javasolják. Ez programozza a tudat alattit. Ha ehhez pozitív érzelmet és hitet tudunk társítani fokozatosan megváltozik az életünk. Így tettem és jártam én is. Nem volt könnyű ilyen negatív világban elérni a teljes pozitív beállítodást, de megérte. Lassan kezdenek megjelenni az életembe azok a dolgok, amit mindig is szerettem volna.

Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com

Képzeld el, vonattal tartom edzésben magam. Nem hiszed? Kattints ide, ha látni akarod:
http://fiatalongazdagon.com/vonat

Ébredj fel!

Minden reggel felkelés előtt olvasni szoktam legalább öt oldalt, mert a reggeli olvasás mindig feltölti az egész napom. Íme a mai olvasmányom egy kis töredéke:

  "Az állatok az életüket ösztöneik börtönébe zárva töltik le. Ha éhesek, esznek. Ha megijednek, elszaladnak. Ha megtámadják őket, harcolnak. Amikor el jön az ideje párosodnak. Úgy élnek, ahogyan a génjeik és a környezetük beprogramozta őket, mert nincs más választásuk. De nekünk van.
    Minket is beprogramoztak a génjeink és a környezetünk. De mi képesek vagyunk felülemelkedni a programozásunkon. Nekünk megadatott a csodálatos képesség, hogy ne csak egyszerűen válaszokat adjunk a minket ért ingerekre, hanem meg is válasszuk a válaszunkat.
    Egyetlenként az élőlények között, nekünk módunkban áll megoldani, hogy életünk a mi céljainkat szolgálja, ne pedig egy kijelölt úton haladjon. Megszakíthatjuk az életünket alakító események láncolatát, és mi magunk alakíthatjuk a saját életünket. Megkaptuk azt az Istenhez hasonlatos képességet, hogy befolyásoljuk a sorsunkat. De tízünk közül egy sem tud élni vele.
   Mint az elefánt, saját erőnkkel mi sem vagyunk tisztában. Amikor azt kéne megérteni, 
hogy micsoda lehetőség rejlik életünk megváltoztatásában, akkor mindenki süketnek tűnik. 
   Ha valóra akarod váltani  a kívánságaidat, ÉBREDJ FEL! Ébredj rá a saját erődre. Ébredj rá arra a szerepre, amelyet  a sorsodban játszol. Ébredj végre rá az erőre, amit ez jelent, hogy te választod meg, mit gondolsz, csinálsz vagy mondasz.
   Abban a pillanatban, ahogy rájössz, hogy az élet az, amivé választásaid által teszed, egy csodálatos új világra fogsz találni. Mint egy elefánt, aki rádöbben, hogy ő a legerősebb állat a dzsungelben, hirtelen tudatára fogsz ébredni a téged körülvevő végtelen lehetőségeknek. Egyszerre fogsz hálát és erőt érezni - hálát, mert az élet ajándék, és erőt, mert megkaptad a létező ajándékok legnagyobbikát - a választás képességét. De ezzel az erővel csak akkor élhetsz, ha ébren vagy.
   Felébredni annyit tesz, mint felnőni. Gyerekként természetünktől fogva függőségben élünk. Sajnos ezt az állapotot túlságosan sokan fenntartják felnőtt korukra is. Más személyekre, illetve külső körülményekre bízzuk, hogy megadják nekünk, amit akarunk, ahelyett, hogy magunkra vállalnánk ezt a felelősséget. De amint egyszer ráébredünk a választás hatalmára, saját erőnkre, örökre függetlenekké válunk. Amint felismerjük, hogy mi is megadhatjuk magunknak azt, amire vágyunk, nem nyugszunk bele többé a függőségbe.
    Azzal sem érjük be már, amit a világ kegyeskedne nekünk megadni. Ahogy felismerjük, 
hogy megadhatjuk magunknak mindazt, amit akarunk, nem alkuszunk meg többé.
    Ha felébredsz, tisztábban látod a dolgokat, mint addig bármikor. Szabadnak, lehetőségekkel telinek érzed magad. Képességeid határát végre annak tartod, ami: egy rossz álomnak. És akkor elvesztik a hatalmukat feletted, mint ahogy egy rém álom elillan, amikor felriadsz. Szabad leszel, hogy hasznosabb gondolatokat gondolhass, szebb álmokat álmodhass, és hogy ezeket az álmokat megvalósíthasd.
    A különbség alvás és ébrenlét között egyenlő a különbséggel egy álom megálmodása és a valóra váltása között. Mert ez történik, ha ébren vagy. Ilyen ajándékot adhatsz magadnak, ha tudatára ébredsz önnön erődnek."                             Keith Ellis - Csodalámpa

Én is felébredtem: ezért a pozitív beállítódás, a lelkesedésem, a boldogságom. Érzem magamban azt az erőt, a képességet, a kitartást és a hitet, hogy valóra váltom az álmaim.




A legfájóbb az, hogy nehéz megébreszteni a környezetet is. Pedig sok, számomra kedves személy van, aki megérdemelné az ébrenlétet, hogy boldogabb legyen és ne kelljen minden nap fussanak a napi betevő után. Mindannyiunknak jár egy magasabb jövedelem, egy magasabb élet színvonal és az az öröm amit én most kóstolgatok.
Hiszem, hogy "fertőző" vagyok és előbb utóbb elérem azt.



Üdv Laci
bojtelaszlo@fiatalongazdagon.com

....egy kis maganélet

Sokat gondolkoztam és képzelődtem a jövőmről. Én is családot szeretnék egy kitartó és családcentrikus párral, aki társ a házasságban, mert egy életre keresem. Szeretem a barna hajú, kék szemű lányokat. Nem szeretem, ha szőke, festett hajú és nagy mű körmei vannak. Úgy kb. 165 magas, karcsú és 19-24 éves. Romantikus alkat vagyok, tehát nem árt ha Ő is ilyen. Gyertyafényes vacsorák, természetjárás kettesben,... Olyan lányt keresek, akinek van egy valamennyi hite. Ami a gyerekeket illeti, az elsőt fiúnak szeretném, és kettőnél többet szeretnék. Azt már most eldöntöttem és meg van minden esélyem arra, hogy részt vehessek a felnevelésükben. Szeretetben felnevelni, és megtanítani mindent a boldogságról, szeretetről, ezoterikáról, és a vonzás törvényéről. A kitartás és a hűség jellemez, ilyen példát mutattak a szüleim, akik idén ünneplik 40. házassági évfordulójukat.



A legutóbbi előadáson hallottam cégünk egyik vendég előadójától, aki egy híres orvos professzor Magyarországon, hogy az ember képes megválasztani a saját életkorát, vagyis mennyit szeretne élni. Először megdöbbentő volt, aztán a magyarázataiból megértettem hogyan lehetséges. Én hosszú életet szeretnék, ezért már most vigyázok az egészségemre nap mint nap, és kerülöm az ártalmas dolgokat. Azért élek visszafogottan bizonyos értelemben, hogy 90 évesen a dédunókámnak is tudjam elmesélni, hogy gyerekkoromban imádtam a halakat és a vizet, majd tévé és zene nélkül nem tudtam élni, aztán az olvasás ejtett rabul, hogy milyen fontos szerepet játszott az életemben Gyólai György és Varga Anita, stb...